Hypophysis kezelés eredményessége

IV Az ellátás megfelelőségének indikátorai. Kezelési eredmények

Az irodalmi adatok alapján meghatározhatók a hypophysis adenómák elvárható kezelési eredményeinak szintje, amelyet irodalmi adatokkal és az OITI adatainak összehasonlításáből következtetünk.

A műtét utáni szemészeti eredmények azt igazolják, hogy az esetek 75%-ban javulás vagy normalizálódás érhető el, 20 százalékban a romlás megállítható és csak a szemészeti eltérés miatt operált betegek 4 százalékában jelentkezett a műtét után progresszió (általában a 0,1 visus szintje körüli esetekben), amikor már a n. opticus előrehaladott atrophiája miatt nem lehet segíteni. A látásélesség, látótérkiesés mértéke és a szemfenéki kép alapján lehet prognosztizálni a műtét után várható eredményt, közülük a szemfenéken megjelenő atrophia a legmérvadóbb. A gyorsan kialakuló visusromlás, ép szemfenék mellett megfelelő időben végzett műtéttel megállítható. A morbiditási adatokat (75) a 8. ábra ábrázolja.

A mortalitás elemzéséből kiderült, hogy a kisebb méretű (1 és 2) adenoma műtéteinek rizikója 1 százalék alatt van, amíg a nagyméretű adenomák (3 ABC) eseteiből betegeink 3 %-át vesztettük el. Az OITI anyagából kiderül, hogy az esetek számának növekedéssével arányosan csökkent a mortalitás (9.táblázat).

9. táblázat: Műtéti mortalítás adtainak összehasonlítása tapasztalat növekedése alapján

Sebészi ok	7 beteg=1,9%	Nem sebészi ok	7 beteg=1,9%
Utóvérzés	5	Tüdőembólia	2
Hypothalamus sérülés	1	Szívelégtelenség	3
Meningitis	1	Carotis occulsió	2

1983-1989 (328/6=1,8%)

Sebészi ok	2 beteg=0,6%	Nem sebészi ok	4 beteg=1,2%
Utóvérzés	1	Tüdőembólia	2
Hypothalamus sérülés	1	Szívelégtelenség	2

2000-2003 (216/1=0,5%)

A nem szekretáló adenomák, centrális Cushing, acromegália eseteiben a kezelés elsősorban sebészi módszerekkel történik, mivel annak gyakorlatilag nincs alternatívája, hiszen a konzervatív kezelés lehetőségei még igen szűkek.

A Cushing kór sebészi kezelésének eredményei

Az OITI-ban a Cushing-kór gyógykezelésében különösen nagy fejlődés következett be, elsősorban a hypophysis mikrosebészet hazai meg-honosodásának köszönhetően. Az ACTH-termelő hypophysis adenoma miatt 1980-ban végzett első hypophysis műtét óta a sebészi kezelés eredményessége lényegesen javult, és megközelíti a legnevesebb külföldi idegsebészeti centru-mokban elért 70-96% közötti korai remissziós arányt (3, 6, 7, 10, 12, 18, 26, 27). Az OITI-ban operált és a SE. II. belgyógyászati klinikán vizsgált 60 beteg vizsgálata azt mutatta, hogy az esetek 76%-ban sikeres volt az első műtét. A műtét eredményességét számos tényező, köztük a daganat mérete, MRI-vel történő kimutathatósága, a beteg életkora befolyásolja (5). Betegszámunk alapján ezen befolyásoló tényezők szerepe nem megítélhető. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a gyógyulást nem eredményező első hypophysis műtétet követő második műtét után 80%-os a műtéti eredményesség. Ez azt jelzi, hogy jól megválogatott esetekben, helyesen indikált második hypophysis műtét ACTH-termelő hypophysis adenomák esetében eredményes lehet, és így elkerülhető a több szövőd-ménnyel, potenciális veszéllyel járó hypophysis irradatio és kétoldali adrenalectomia.

Feldolgozásunk eredménye szerint az ACTH-termelő hypophysis adenoma sikeres műtétjét követően a betegek 20%-ában recidiva alakul ki. A recidiva-arány más, nagy idegsebészeti intézmények statisztikáiban is hasonló (5-20.6% közötti), és döntően a postoperativ betegkövetés hosszától függ.

A sikertelen hypophysis műtétet követő hypophysis irradiatio - a külföldi, kedvező tapasztalatokhoz hasonlóan - beteganyagunkban is a hypercortisolismus lassan, de biztosan kialakuló, végérvényes megszűnését eredményezte.

Az akromegália sebészi kezelési erdményeit (70) saját adatainkal összehasonlítva:

10. táblázat. Saját eredményeink összehasonlítása a nagyobb irodalmi adatokkal:

Szerző	Esetszám	Gyógyult (%-ban)	Mikro	Makro		Feltétel
Ross & Wilson 1988 (14)	153	56	n.a.	n.a.		GH <5mg/l
Losa et al. 1989 (16)	29	55	n.a.		n.a.	GH < 1mg/l,norm IGF-1
Fahlbusch et al. 1992 (19)	222	57	72 .		49	GH < 2 mg/l,OGT
		71	81		65	GH < 5mg/l
Tindall et al. 1993 (20)	91	82	n.a.		n.a.	GH < 5 mg/l ,and/or norm. IGF-I l
Davis et al. 1993 (36)	174	52	n.a.		n.a.	GH £2 mg/I (basal or OGT)
Sheaves et al. 1996 (28)	100	42	61		23	GH £ 2.5mg/l
Abosch et al. 1998 (41)	254	76	75		71	GH £5mg/l
Freda et al. 1998 (23)	115	61	88		53	GH<2mg/l OGT or normal IGF-1
Swearingen et al. 1998 (4)	162	57	91		48	Random GH<2,5 mg/l
Gittoes eta l. 1999 (42)	160	64	86		52	GH < 2.5mg/l or GH < 1mg/I (OGT)
Ahmed et al. 1999 (39)	139	67	91		45	Mean GH < 2.5mg/l
Laws et al. 2000 (21)	117	67	87		50.5	GH £ 2.5mg/I, GH £1mg/I, OGT,norm. IGF-1

Kreutzer et al. 2001 (22)	57	70	n.a.		n.a.	Basal GH £2,5mg/l GH £1mg/I, OGT,norm. IGF-1
Beauregard et al. 2003 (1)	103	52	82		60	GH £ 2.5mg/I, GH £1mg/I, OGT,norm. IGF-1

Saját (paraseptális)	49	91	75		50	Basal GH £2,5mg/l GH £1mg/I, OGT,norm. IGF-1
II . Belklinikai csoport.	94	81	76		67	Basal GH £2,5mg/l GH £1mg/I, OGT,norm. IGF-1
n.a., nincs adat

100 immuncytokémiailag igazolt prolactinómás betegünk anyagát dolgoztuk fel, közülük 37 férfi volt. A 100 betegből 31 beteg 25 éves korhatár alatt volt, a nők 91 %- a amenorrhea -galacthorrea syndromában szenvedett. A férfiaknak csak 31%-a panaszkodott impotenciáról, gynecomastiáról. 16 esetben nőknél észleltünk mikroadenómát, 58 esetben a makroadenóma suprasellarisan is terjedt, 26 esetben észleltünk intrasellaris makroadenómát. A preoperatív basalis serum PRL szint mikroadenómáknál 200, intrasellaris makroadenómáknál 180, suprasellaris makroadenómáknál 1000 ng/ml volt. Csoportonként is rendkívül széles ingadozás volt jellemző, a tumor nagysága és a basalis serum PRL szint között nem lehetett egyenes arányt igazolni.

A prolactinómás betegek műtéti eredményei a posztoperatív sérum hormon szint szerint a tumor nagyságát véve figyelembe azt mutatták, hogy a mikroadenóma miatt operált betegek 85%-ának normalizálódott a serum PRL szintje, a makroadenómás betegekenél csak 48%-ban sikerült normalizálódást elérni. A műtét előtti hormonszintek szerint értékelve az eredményeket azt találtuk, hogy a 250 ng/ml alatti preoperatív értékkel rendelkező betegek 84 % -ban normalizálódott a szérum szint, a 250 feletti értékkel rendelkezőknél csak 42% -ban normalizálódott. A műtét után nem normalizálódott serum PRL szintek lényegesen alacsonyabbak a műtét előttieknél, a betegek kevesebb Bromocriptint igényeltek.

- TOVÁBB: A hypophysis carcinóma >>>