Tisztelt Olvasó! Ezen az oldalon az agyalapi mirigy azaz a hypophysis (hipofízis) működéséről szóló egyik legátfogóbb orvosi tanulmány található. Közzétételével az orvosok munkájának segítése a célunk. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy laikusok számára a szövegkörnyezetből kiragadott egy-két mondat, illetve több orvosi szakkifejezés félreérthető lehet. Ha Ön agyalapi mirigy betegségben szenvedőként vagy orvosi tudással nem rendelkező hozzátartozóként olvassa ezt az oldalt ne vonjon le következtetéseket, mert azok tévesek vagy csak részben igazak lehetnek. Az esetleg felmerülő kérdéseiket, kétségeiket a kezelést végző endokrinológus vagy idegsebész szakorvossal kell tisztázni!
LAIKUSOK TÁJÉKOZÓDÁSÁRA A HIPOFIZIS.HU OLDALT AJÁNLJUK.
A tanulmány szerzője Dr. Czirják Sándor, MTA doktora az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet idegsebész főorvosa. Szerzői jogok fenntartva. |
III. A HYPOPHYSIS ADENÓMÁK THERÁPIÁJA
Az esetek döntő többségében kombinált kezelésre van szükség, mely az endocrin vizsgálatokat követő sebész és endokrinológus döntésén alapuló gyógyszeres kezelésből, műtét előtti előkezelésből és/vagy sebészi beavatkozásból, posztoperatív endocrin vizsgálatokból, substitutios és/vagy hormontermelés csökkentő therápiából valamint irradiatios therápiából állhat.
Gyógyszeres kezelés
A hormont nem termelő adenómák és a sella környéki daganatok gyógyszeres kezelése a residuális hypophysis funkciójának felmérésén alapuló szubsztituciós terápiát foglalja magába.
A hormontermelő adenomák közül a növekedési hormontermelő, és a prolaktin termelő adenomák eseteiben van lehetőség a gyógyszeres therápiára.
Az acromegáliát okozó hypophysis-adenoma kezelésének célja a GH/IGF-I szekréció normalizálása a fokozott hormontermelés klinikai következményeinek megszüntetése céljából, valamint a kompressziós tünetek, így legfőképpen a látópálya sérülés megszüntetése vagy megelőzése a tumor eltávolítása révén, lehetőleg a hypophysis működésének károsítása nélküI. Az évek folyamán a gyógyulás kritériumainak meghatározása változott, kezdetben a normális átlagos GH szint elérése volt a cél, majd a 2,5 ng/ ml átlagos szérum koncentráció és az életkornak megfelelő IGF-1 szint elérése volt kívánatos. Vezető szakemberek 2000-ben Cortinában tartott szimpóziumon konszenzus állásfoglalás formájában definiálták az acromegalia gyógyulásának kritériumait. Az acromegalia nem "gyógyítható" - azaz a fiziológiás GH elválasztás eredményes kezelést követően sem tér vissza - hanem "kontrollálható". Főbb megállapítások: A betegség kezelésének kimenetele háromféle lehet:
a.) a betegség kontrollált; a glycose terhelés (OGTT) során a GH nadir <1 mg/l, a kor szerinti IGF-I normális, nincs klinikai aktivitás. Kezelés nem szükséges vagy a kezelést nem kell megváltoztatni.
b.) a betegség nem megfelelően kontrollált; OGTT során a GH nadir >1 mg/l, az IGF-I emelkedett, nincs klinikai aktivitás. Teendő: mérlegelni kell a folyamatban levő kezelés hatékonyságát, vagy új kezelés bevezetését, versus a kissé emelkedett GH szintek alacsony rizikójával.
c.) a betegség nem kontrollált. OGTT során a GH nadir >1 mg/l, az IGF-I emelkedett, van klinikai aktivitás. Teendő: aktív kezelés vagy a kezelés megváltoztatása.
- TOVÁBB:
A hypophysis adenómák gyógyszeres kezelése >>>
|
|
