hipofizis.hu hipofizis.hu


  Az orvosi szaktudással nem rendelkezőket
  kérjük a Hipofizis.hu honlapot olvassák!


     Az Idegsebészet
     Prof. Dr. Czirják Sándor idegsebész

     Országos Idegsebészeti Tudományos
     Intézet, OITI - Amerikai úti idegsebészet

     HIPOFÍZIS HÍREK
     

     

  A HYPOPHYSIS DAGANATOK KEZELÉSE:


  I. Alapvető megfontolások - kezdőlap

  I/1. Érvényességi területek - kezdőlap

  I/2. A sella régiójának daganatai

  Bázis carcinoma, carcinoma metastasis

  Sella környéki neurinómák

  Craniopharyngeoma

  Rathke-tasak cysta

  Lipoma

  Germinoma

  Hypothalamus glioma

  Optochiasmalis glioma - spongioblastoma

  II/1. Hypophysis daganatok

  Definició

  Pathogenesis

  Genetikai hátter

  Incidencia

  Életkori és nemi megoszlás

  II/2. Hypophysis daganatok
             diagnózisa és osztályozása

  Anamnesis, fizikális vizsgálat

  - Acromegália

  - Prolaktinóma

  - Cushing-kór

  Laborvizsgálatok, differenciál diagnózis

  - Acromegália

  - Cushing kór

  - Gonadotrop hypophysis daganat

  - TSH termelő hypophysis daganat

  A reziduális hypophysis vizsgálata

  Intraoperatív hormon mérés

  II/3. Képalkotó vizsgálatok


  II/4. Diagnosztikai algoritmusok


  III. A hypophyis adenómák therápiája


  III/1. Gyógyszeres kezelés

  Dopamin-agonista, Szomatosztatin-analóg,
  GH-receptor-antagonista kezelés

  III/2. Sebészeti kezelés

  A megfelelő egészségügyi ellátás szintjei

  Sebészi kezelés

  Műtéti indikáció

  Műtéti előkészítés

  Műtéti érzéstelenítés

  HYPOPHYSIS MŰTÉT

  - Kraniotomia - történeti háttér

  - Kraniotomia - műtéti technika

  - Transphenoidalis feltárások

  Endoszkópos technika

  *** Feltárási módok összehasonlítása

  III/3. Sugártherápia,
               sugársebészeti módszerek

  III/4. A hypophysis sebészet
               fejlesztésének irányai

  IV. A kezelés eredményességének mutatói

  Szemészeti eredmények

  Műtéti morbiditás

  Műtéti mortalitás

  Cushing-kór sebészeti kezelés eredményei

  Akromegális sebészeti kezelés eredményei

  Prolaktinóma sebészet kezelés eredményei

  IV/2. A hypophysis carcinóma

  IV/3. A hypophysis adenóma prognó-
              zisának megítélése pathológiairiumi
              módszerekkel

  V. Hypophysis adenómás beteg gondozása

  VI. Melléklet: Társszakmák, irodalom




  Ajánlott weblapok:

     Agydaganat.info
     MTA.hu
     Hipofizis.hu

     Pituitary.org
     Pituitary Society
     Pituitary Foundation
     Endocrine Test Categories - Pituitary.org




Tisztelt Olvasó! Ezen az oldalon az agyalapi mirigy azaz a hypophysis (hipofízis) működéséről szóló egyik legátfogóbb orvosi tanulmány található. Közzétételével az orvosok munkájának segítése a célunk. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy laikusok számára a szövegkörnyezetből kiragadott egy-két mondat, illetve több orvosi szakkifejezés félreérthető lehet. Ha Ön agyalapi mirigy betegségben szenvedőként vagy orvosi tudással nem rendelkező hozzátartozóként olvassa ezt az oldalt ne vonjon le következtetéseket, mert azok tévesek vagy csak részben igazak lehetnek. Az esetleg felmerülő kérdéseiket, kétségeiket a kezelést végző endokrinológus vagy idegsebész szakorvossal kell tisztázni!

LAIKUSOK TÁJÉKOZÓDÁSÁRA A HIPOFIZIS.HU OLDALT AJÁNLJUK.

A tanulmány szerzője Dr. Czirják Sándor, MTA doktora az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet idegsebész főorvosa. Szerzői jogok fenntartva.

III/3. SUGÁRTHERÁPIA ÉS SUGÁRSEBÉSZETI MÓDSZEREK:

Irradiációs kezelést indikálunk nagyméretű adenomák esetén, ha a totális eltávolítás kivihetetlennek bizonyult, vagy a látszólag totális eltávolítás utáni hormonvizsgálatok aktív adenoma rész visszamaradásáról tanúskodnak. Mikroadenómák esetén RTG terápia jön szóba, ha a konzervatív kezelés eredménytelen és a műtét valamilyen okból nem végezhető el. Irradiációs kezelésként CO besugárzás jön szóba (50-60 Gy), de a hagyományos orthovoltos terápia eredményei is meggyőzőek voltak, valamint az utóbbi időben alkalmazott egyszeri célzott nagydózisú (13-15 Gy) besugárzásról is kedvező adatokat találni az irodalomban.

Adenómák eseteiben napjainkban a sugárterápia több módozatban kerül alkalmazásra. Hosszú ideig csak a hagyományos megavoltos besugárzás került alkalmazásra. Az utóbbi évtizedben újabb ún. sugársebészeti módszerek kerültek az eszköztárunkba, amelyek lényege a sztereotaktikus célzással történő egyszeri, aránylag nagydózisú besugárzás.

A sugárterápia elméletileg azon alapszik, hogy a sugárzás a kevésbé differenciált, a gyorsabban szaporodó daganat sejtekben nagyobb roncsolást okoz, mint a nem daganatos lassabban osztódó egészséges sejtekben. Kéttípusú ionizáló sugárzást alkalmazunk a terápiában, az egyik csoport a nagy energiájú elektromágneses sugárzás (Rtg-sugár, gamma sugár) a másik csoport a töltéssel rendelkező részecskéket tartalmazza (elektron,-proton-neutron, ? vagy ß- részecske, negatív ?-meson ,vagy nehéz ion-sugár). A sugárterápia a sugárzás ionizáló hatásán alapul, azaz azon a képességen, hogy a sugárzás a célsejtben lévő atomokról, molekulákról képes leválasztani egy vagy több elektront. Az ionizáló sugárhatás következtében szabadgyökök jönnek létre, amelyeknek a külső burkán plusz töltés jelentkezik, azok kémiai reaktivitása megnövekszik, romboló hatást okozva a sejt DNS szerkezetén, kisebb mértékben a sejtmembrán enzimjein. Az ionizáló sugaraknak két típusú hatása jelentkezik a sejteken. Az első az azonnali hatás, amely (egy bizonyos küszöb érték felett) a dózissal arányos mértékű sejthalálhoz vezet. Kimutatták, hogy a 20-50 Gy gamma sugárzás következtében a növekedési hormont termelő adenoma sejtvonalban a sejtosztódás ciklusa blokkolódik a G(2)/M fázisban ezt követően a programozott sejthalál következik be. A sugárzás másik hatása, a késői hatás, egyfelől dózisfüggetlenül de dózissal arányosan is a sejtekben pontmutációt, kromoszóma abberrációt, és bizonyos sejtek malignus transzformációját váltja ki.

A hagyományos megavoltos besugárzás (4500 cGy dózis 25 frakcióban 3 mezőt használva: egy frontalis és kettő temporalis) kapcsán azonos dózisú energia éri a sella egészét, nem csak a daganat által infiltrált hypophisis részletet. A tervezett sugárdózist kisebb adagokban, külső sugárforrásból juttatják a sellára, abból a megfontolásból, hogy az egészséges hypophisis szövet a besugárzási szünetben jobban regenerálódik, mint az adenoma sejttömege, valamint a sugárhatás sejtciklus specifikussága miatt, ugyanis az adenoma sejtek érzékenyebbek a terápiára a sejtosztódás M és G2 fázisaiban, így marad idő nem érzékeny fázisokból történő kilépésre. A hagyományos radioterápiával 5-10 év alatt az esetek 70-90%-ban érhető el a GH és az IGF-szint normalizálódása, 10-30% per év sebességgel, amely függ az adenoma besugárzás előtti homonális akivitásától, és az esetek 13-56 %- ban hypopituitarizmus alakul és az esetek kevesebb, mint 1%-ban észlelhető n.opticus károsodás. Sugárzás következtében az esetek 1,3, 1,9 %-ban más intracraniális daganat jön létre 10-15 évvel a besugárzás után.

Sztereotaksziás sugársebészetben jelenleg három különböző sugárforrást használnak a komputeres célzás után szelektív adenoma besugárzásra. Az első módszer cikotronnal előállított nagy energiájú pozitív töltésű proton részecskéket alkalmaz, a másik módszerrel lineáris gyorsítóban (LINAC) előállított röntgensugarat a beteg feje fölött kialakított pályán forogva nagy dózist lehet a sellára koncentrálni úgy, hogy a sella környéke gyakorlatilag csak ártalmatlan sugárzásban részesül. A harmadik módszer az ún. Gamma kés, amely fix elhelyezkedésű Cobalt-60 izotóp sugárforrást használ egy speciálisan kilyuggatott sisakon keresztül, a koponya felszínén 201 ponton keresztül speciális kolimátorok segítségével fél milliméteres pontosságú célzást tesz lehetővé, így megkímélhető a n. opticus, a chiasma vidéke a roncsoló nagyobb dózisú sugárhatástól. A GH termelő adenómák sugársebészeti eredményei azt mutatják, hogy a túlprodukció gyorsabban szűnik meg (átlagosan 1,4 év), kisebb a hypophysis és az opticus károsodás aránya . Indikáció (65-69) lehet másodlagos vagy harmadlagos, ha a sebészi és/vagy gyógyszeres kezelés nem megfelelően eredményes. Ritkábban primer terápiaként is alkalmazzák.


III/4. Hypophysis sebészet az új évezredben

A mikroszkóp technikai fejlődése, a sebészeti feltárások miniálisan invazív irányba történő eltolódása, az endoszkóp idegsebészeti bevezetése (57-64), a háromdimenziós komjuter vezérelt neuronavigáció (72), intraoperatív színes Doppler ultrahang vizsgálatok (73) és a real-time intraoperatív MRI (74) mind azt a célt szolgálják, hogy minél kisebb áldozat árán minél radikálisabban tudjuk eltávolítani a hypophysis adenómát.

Amig a múlt század első felében a beavatkozások célja a beteg életének megmentése volt, a második felében már a radikális eltávolítás mellett a komplikációmentes műtét lett a cél. A jövő évszázad sebészi célja az elért eredmények megtartása mellett a megmaradt hypophysis állomány teljes megkímélése, a hypohysis normális funkciójának helyreállítása jelent meg faladatként. A különböző kezelési módok ennek a célnak az elérésére jelentenek konkurenciát, illetve egészítik ki egymást.

- TOVÁBB: Az ellátás megfelelőségének indikátorai >>>
hipofizis.hu

© Minden jog fenntartva. A Hipofizis.hu szerzői jogvédelem alatt áll. Szövegének, képeinek felhasználása (pl: honlapra, fórumra, blogba másolása)
törvényellenes, mert szerzői jogokat sért. Ha hivatkozni akar honlapunkra kérjük aktív linkkel tegye! Pl: www.hipofizis.hu

Add a Startlaphoz